Kedves Szülők!

Egy kis beszámoló legutóbbi gyerek-istentiszteletünkről.
Most már "belecsaptunk a húrok közé": elkezdtük a bibliai történetekkel való ismerkedést, a liturgiai elemek bevezetését (kötött imádság, ének, ráhangoló játék, történet elbeszélés, aranymondás tanulás, imádság). Első témakörünk: gyerekek a Bibliában, és két vasárnap most Dánielékről fogunk beszélni. A mai vasárnap célja azt volt, hogy a gyerekek megismerkedjenek a tisztelet szóval. Mit jelent tisztelni Istent (kitekintve az emberek tiszteletére is). Hogyan tisztelte Istent Dániel, és hogyan tudjuk mi tisztelni Őt.
Közös családi feladatnak ajánlom a hétre, hogy imádság közben figyeljetek arra, hogyan imádkoztok (legyen ideje és helye az elcsendesedésnek, próbáljatok magatokra is figyelni, a ti imádságotokban hogyan lesz látható a hódolat, a tisztelet az Atya iránt). Beszélhettek arról, hogy miért  is olvasunk gyerekbibliát, miért imádkozunk, és miért járunk templomba ( a szeretet és tisztelet egybefonódásáról).
Aranymondásunk: "Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk" Dán 3,17
(Akit még további részletek érdekelnek, annak szívesen átküldöm a gyerek-istentisztelet tervezetét:)
Jövő héten várjuk a mostani betegeinket és a távolmaradókat!
Áldott hetet nektek!
Szeretettel: Kriszti

Kedves Kincskeresős Szülők!

Örömmel osztom meg veletek az elmúlt vasárnapunk fényképeit.
Szeretnénk minden gyerek-istentiszteletről képes beszámolót tartani nektek,
hogy ilyen módon kifejezésre juttassuk, hogy "közös munkában" vagyunk együtt.
A gyerekek hitbeli fejlődéséhez nemcsak a vasárnapi alkalmak járulnak hozzá,
hanem a hétköznapok is (sőt, igazán ti élitek eléjük Krisztust, amit mi vasárnaponként
elméletben megbeszélünk, azt  a családban, a hétköznapokban váltják "apró részre").
Szeretnénk együtt hordozni veletek a gyerekeket az Úr előtt, hisz' ők lesznek a jövő gyülekezete,
és az alapokat (az Istennel és emberekkel való kapcsolatukat, a gyülekezethez kötődő gyökereket) most rakjuk le, most alakulnak ki.
Ezen a vasárnapon még folytattuk a játékos kincskeresést, nyári élményekről rajzoltunk (mindenki az újonnan kapott saját füzetében), és átismételtük a kincskeresés szabályait, valamint a turista jeleket átültettük kincskereső jelekké (turista jelként szerepeltek: út, keresztút, forrás, hegytető-kilátó, barlang, műemlék, pihenőhely, patak; kincskereső jelekként új értelmük: út- melyen járunk és jövünk a templomba, a Mechába; keresztút - vasárnaponként sok ember útja találkozik, mieink is találkoznak egymással; forrás - ahogy a forrás felfrissít, úgy fog Isten igéje felfrissíteni minket; hegytető - amikor hegytetőre érünk gyönyörködünk a kilátásban, megtelik a szívünk hálával az Alkotó iránt, mi is sokszor fogunk hálát adni majd Istennek munkájáért; barlang- ahol kincseket is lehet találni, mi minden alkalommal egy-egy aranymondást tanulunk meg a Bibliából, melyek drága kincsekké válnak majd szívünkben; műemlék - sokszor fogunk "visszarepülni" az időben, bibliai történetekhez; pihenőhely - jól esik egy túra után leülni pihenni, egy-egy ének segíteni fog minket abban, hogy "megpihenjük", Jézusra figyeljünk; patak - ahhoz, hogy átkeljünk le kell venni a cipőt, ezek különleges alkalmak, melyekkel sokszor találkozunk vasárnaponként.
Kicsit elvontnak tűnt, de a gyerekek nagyon élvezték - és így ti is látjátok, hogy mit jelent a kincskereső füzetbe ragasztott "kincskereső jel".
Fogadjátok szeretettel a beszámolót és képeket!
Kriszti

Kedves Szülők, Gyerekek!

Szeretettel köszöntünk Benneteket a Gazdagréti Református Gyülekezet Kincskereső Csoportjának blogjában!
A blog létrehozásával az a célunk, hogy nyomon tudjátok követni a csoport vasárnapi alkalmainak tanításait, történéseit, szavakban és képekben is.
.......